A magyar női kézilabda-válogatott remek játékkal, tizenhárom góllal verte meg a Világkupa-második Dél-Korea együttesét, és ezzel már bejutott a középdöntőbe. A mieink gyors, magabiztos, sokmozgásos játékának nem találták ellenszerét az ázsiaiak, így a negyvenedik perctől már örömkézilabdát mutathattak be a lányok.

Tóth Tímea (háttal) és Mehlmann Ibolya gratulálhatnak egymásnak: ketten tizenkilenc gólt szereztek

A gyengébben sikerült Angola és Szlovénia elleni mérkőzések után komoly teljesítmény-javulásra volt szüksége a magyar válogatottnak a Koreai Köztársaság ellen, és már az első percekben látszott, hogy igen jó formában is lépett pályára Németh András együttese. A kezdés után Mehlmann Ibolya és Tóth Tímea, a korábban sokat bírált két átlövő volt a csapat vezére, mindketten bátran és - ami még fontosabb - pontosan lőttek, mellettük pedig Görbicz Anita okosan mozgatta a társaságot.

Az első tíz percben ennek ellenére fej-fej mellett haladtak a csapatok, de egy-két góllal azért mindig a mieink vezettek. A legjobbkor kerültünk azonban egymás után háromszor is emberfórba, és sikerült is átlövőink révén négygólos előnyre szert tettünk. Amikor pedig épp kicsit magára talált volna a koreai válogatott, Németh András jó érzékkel időt kért, a kis szünet után pedig egy 6-1-es rohammal otthagyta ellenfelét a remekül védekező, és a végül 44 százalékos hatékonysággal záró Pálinger Katalin révén kiváló kapusteljesítményre támaszkodó magyar együttes.

A második félidőben talán öt perc kellett, míg magunkra találtunk, ám ezután pontos, jól felépített támadásainkkal nem engedtük lefordulni a gyors, de apró koreaiakat. Az elvesztett labdák után hamar visszarendeződtünk, és felállt védőfalunkkal szemben nem tudtak üresbe kerülni az ázsiai csapat játékosai. A negyvenedik percben már tízzel vezettünk, és innentől fogva csak a gólkülönbség volt kérdéses. A végén még a csereemberek is megmutatták, lehet rájuk számítani, így magabiztos, tizenhárom gólos sikert arattunk a néhány hete Világkupa-második Dél-Korea ellen.